Ha ma szombat van, akkor hadd mutassak be nektek még egy romániai zsinagógát, a radóci Nagy Zsinagógát.
Radóc első zsinagógáját 1830-ban Eliahu Gewölb építette a város központjában.
A város zsidó lakosságának növekedése miatt a zsinagógák már nem voltak elég tágasak, és 1880-ban, I. Ferenc József császár Radócra tett látogatása során egy zsidó küldöttség kérte a támogatását. Szükségük volt egy telekre egy nagy zsinagóga építéséhez. A császár beleegyezett, és a zsidó közösség rendelkezésére bocsátott egy telket a város központjában, a park közelében.
A templom építése több évig elhúzódott az ortodox és a modernista zsidók közötti, a tervekkel kapcsolatos nézeteltérések miatt. Míg az ortodoxok azt szerették volna, hogy a templomot a zsinagógák hagyományos stílusában építsék meg, a modernisták a cernăuți-i templomhoz hasonló, tetején kerek kupolával rendelkező épületet akartak. Végül kompromisszumra jutottak, és a templomot a cernăuți-i templom stílusában építették meg, de a kupola helyett két ikertoronnyal. A nyugati szárnyat a nők számára tartották fenn.
A templom felavatására 1883. augusztus 18-án, I. Ferenc József császár születésnapján került sor, az első istentiszteletet a város új főrabbija, Yitzhak Kunstadt celebrálta.
A radóci Nagytemplom neomaur stílusban épült; ez egy masszív épület, amelynek két magas, kupolával fedett tornya van, amelyek az épületnek ortodox katedrális jelleget kölcsönöznek. A főbejárat a három boltív egyik alatt található, amelyek négy masszív oszlopon nyugszanak. A templom ablakai kör alakúak, boltívekkel zárulnak. A templom belsejét különböző stílusok – reneszánsz, barokk, mór – keverékéből álló díszítések jellemzik.
Radóc városának voltak főrabbijai, akik a közösség vallási életét irányították. Ezt a tisztséget Hirsch Shapiro (1861–1881), Yitzhak Rabin Kunstadt (1883–1909), dr. Yaacov Hoffman (1912–1923), dr. Yaacov Nacht (1925–1928), dr. Shimshon Stein (1930–1932, 1933–1940), Yitzhak Rabinowitz (1932–1933) és Yisroel Hornick (1945–1947) töltötték be. Utóbbi volt Radóc utolsó főrabbija.
A „Seventy years of existence. Six hundred years of Jewish life in Romania. Forty years of partnership FEDROM – JOINT” című műben, amelyet a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége adott ki 2008-ban, szerepelt, hogy a radóci Nagy Zsinagóga működött.
1941 őszén Ion Antonescu parancsára 91 845 zsidót deportáltak Bukovinából. A bukaresti rezsim antiszemita politikájának következtében 1941. október 15-én 9 169 zsidót – férfiakat, nőket és gyermekeket – Radóc városából és a környező településekről kényszerrel Transznisztriába szállítottak. Közülük sokan ott haltak meg járványok, hideg vagy éhség miatt.
Legyen e tragédia emléke élő figyelmeztetés a jövő nemzedékei számára!
Shabbat Shalom!
.jfif)
.jfif)
Gesta-ajánló:
Szele Tamás: Trump és a pénzecskék
Donald Trump megtalálta a módját annak, hogy áruba bocsássa, szó szerint monetizálja az amerikai elnök tisztségének tekintélyét. Viszont, mivel eladta, ne csodálkozzon, hogy ez a tekintély már nincs meg.
Lesz-e rendszerváltás a romániai magyar politikában? Ha lesz, milyen lesz?
Nem mi válunk bűnössé ilyenkor, hogy teret adunk a meg nem tért báránynak, aki bőrét levedlve bármikor újra farkassá változik, ha a hatalom közelébe kerül, vagy visszakerül? Hogyan számolunk el közösségi lelkiismeretünkkel, ha azoknak adunk hatalmat – legyen az médiabeli, közösségi, bármilyen és bármekkora –, akik pont azok elnyomásából éltek olyan jól, akiknek az érdekében rendszerváltást tervezünk? Nem érzi senki az ebben megbúvó óriási erkölcsi bűnt? Nem másért, csak a magyar történelem bővelkedik az ehhez hasonló jelenségekben, nem menve túl messzire: még ma is úgy éljük erdélyi magyar mindennapjainkat, mintha egypárti rendszer lenne, mert az is van. Mindez elvezet egy mélyebb, társadalmi-etikai kérdéshez is. Itt érdemes megemlítenem a „határhelyzet" (Grenzsituation) fogalmát, amely Karl Jaspers egzisztencialista filozófiájából származik – olyan pillanatokra utal, amikor az ember szembekerül a halállal, a szenvedéssel, a bűnnel vagy a véletlennel, és ezekben a helyzetekben derül ki igazán, milyen erkölcsi szubsztanciája van.
Szele Tamás: A szentpétervári banánkirályok
Putyintól alig két-három kézfogásnyira már kokaincsempészeket és banánkirályokat találunk.
Bolojan felemás reformjai: csökken a budzsétárok száma, de nem eléggé
Idén áprilisban 1.274.999 közalkalmazottat tartottak nyilván Romániában, 5306-tal kevesebbet, mint januárban - derül ki a pénzügyminisztérium honlapján szombaton közzétett adatokból. Márciushoz képest 2462-vel, tavaly áprilishoz képest 31.235-tel csökkent a közalkalmazottak száma.A közalkalmazottak 63,9 százaléka - 814.590 személy, 1924-gyel kevesebb, mint januárban - a központi közigazgatásban…
70 milliárdot hozott az uniós tagságunk - hol a pénz?
Képzeljük el, ha nincs Dragnea, ha az RMDSZ nem folyton kormányzati pozíciókról tárgyal Bukarestben, hanem izomból ráfekszik az uniós források lehívására, és nem engedi, hogy Hargita megye Teleorman megyével kerüljön egy szintre az uniós forrásfelhasználás tekintetében – mert volt ilyen időszakunk is. Ez a vonat azonban elment, és nem kár érte: ezek a fejlesztési pénzek pontosan olyanok voltak, ahogy írtam: ingyenpénzek.