Ha szombat van, bemutatok még egy romániai zsinagógát: a Nagy Templomot Siretben.
Az első zsidók körülbelül 1371-ben telepedtek le Siretben, amikor a település városi rangot kapott. Abban az évben egy zsidó ékszerészt vettek fel a moldvai fejedelem udvarába. A város gyors fejlődését – amelynek oka az volt, hogy a Galíciából (Csernyivcén és Suceaván keresztül) Magyarországba vezető út mentén feküdt – több zsidó család is Siretben telepedett le már a 16. század előtt.
A város 1880-as 7 240 lakosából a zsidók a lakosság 43,1%-át (3 122 lakost) tették ki. 1914-ben 3 500 zsidó élt a városban. A zsidó közösség céh mintájára szerveződött, élén egy elöljáróval, és a 19. század közepéig a szucsávai közösség alá tartozott, amikor is önálló közösséggé vált. A közösség három alapot kezelett: a „Leib Echner-alapot”, amelyből ösztöndíjakat nyújtottak zsidó diákoknak és nem diákoknak egyaránt; a „Kalman Hecht-alapot”, amely a Talmud Tora-iskolákat támogatta; valamint az „Aaron Blum-alapot”. A Nagy Zsinagóga mellett a városban még négy nyilvános és négy magánzsinagóga működött.
A sireti Nagy Zsinagógát 1840-ben építették a város központjában. Ez az egyik legrégebbi zsidó imaház Észak-Moldovában. Ezen a zsinagógán belül egy haszid iskola is működött.
A sireti Nagy Zsinagóga egy átlagos épületnek tűnik, enyhén íves ablakokkal. Az épület belsejét nagy szakértelemmel és művészi érzékenységgel díszítették.
A zsinagógában szolgáló rabbik közül érdemes megemlíteni Reb Burstyn-t, Dr. Samuel Freifeldet és Reb Baruch Hager-t (a vijnicai haszid dinasztiából). Freifeld rabbi Bázelben tanult (1905–1909), és Nové Mesto-ban (Szlovákia) volt rabbi, mielőtt Siretbe hívták, ahol 1930-ban hirtelen elhunyt.
A Goga–Cuza-kormány 1937-es hatalomra kerülése antiszemita törvények megalkotásához vezetett, amelyek a zsidók elleni üldözések sorozatát eredményezték: az utcán verték őket, kényszerítették őket, hogy szombaton is nyitva tartsák üzleteiket stb. 1940 júniusában az Ion Gigurtu-kormány által elfogadott új törvények előírták a zsidó származású személyek vagyonának elkobzását, az iskolákból és a közhivatalokból való kizárásukat, valamint megtiltották a zsidó orvosoknak, hogy más etnikumú betegeket kezeljenek.
1940 végén Sireten már csak 1 614 zsidó élt (a lakosság 14,2%-a). Amikor a román hadseregnek vissza kellett vonulnia Észak-Bukovinából, több sireti zsidót megöltek.
1941. július 20-án Siret összes zsidóját egy gettóba terelték, majd gyalog vitték őket Dornești-be. Ott egy tehervonatra rakták őket, és 14 nap múlva Calafatba érkeztek. Két hónap múlva, 1941 októberében ismét Bukovinába küldték őket, ahol két hétig kényszermunkát végeztek, majd Transznisztriába, a Berșad és Moghilev Podolsk táborokba deportálták őket. A zsidók 80%-a betegségek, a hideg és az éhség miatt halt meg.
A templom épületében két tábla található, amelyeken a transznisztriai táborokban elhunyt 400 szireti zsidó neve szerepel.
Shabbat Shalom!
Gesta-ajánló:
Szele Tamás: Trump és a pénzecskék
Donald Trump megtalálta a módját annak, hogy áruba bocsássa, szó szerint monetizálja az amerikai elnök tisztségének tekintélyét. Viszont, mivel eladta, ne csodálkozzon, hogy ez a tekintély már nincs meg.
Lesz-e rendszerváltás a romániai magyar politikában? Ha lesz, milyen lesz?
Nem mi válunk bűnössé ilyenkor, hogy teret adunk a meg nem tért báránynak, aki bőrét levedlve bármikor újra farkassá változik, ha a hatalom közelébe kerül, vagy visszakerül? Hogyan számolunk el közösségi lelkiismeretünkkel, ha azoknak adunk hatalmat – legyen az médiabeli, közösségi, bármilyen és bármekkora –, akik pont azok elnyomásából éltek olyan jól, akiknek az érdekében rendszerváltást tervezünk? Nem érzi senki az ebben megbúvó óriási erkölcsi bűnt? Nem másért, csak a magyar történelem bővelkedik az ehhez hasonló jelenségekben, nem menve túl messzire: még ma is úgy éljük erdélyi magyar mindennapjainkat, mintha egypárti rendszer lenne, mert az is van. Mindez elvezet egy mélyebb, társadalmi-etikai kérdéshez is. Itt érdemes megemlítenem a „határhelyzet" (Grenzsituation) fogalmát, amely Karl Jaspers egzisztencialista filozófiájából származik – olyan pillanatokra utal, amikor az ember szembekerül a halállal, a szenvedéssel, a bűnnel vagy a véletlennel, és ezekben a helyzetekben derül ki igazán, milyen erkölcsi szubsztanciája van.
Szele Tamás: A szentpétervári banánkirályok
Putyintól alig két-három kézfogásnyira már kokaincsempészeket és banánkirályokat találunk.
Bolojan felemás reformjai: csökken a budzsétárok száma, de nem eléggé
Idén áprilisban 1.274.999 közalkalmazottat tartottak nyilván Romániában, 5306-tal kevesebbet, mint januárban - derül ki a pénzügyminisztérium honlapján szombaton közzétett adatokból. Márciushoz képest 2462-vel, tavaly áprilishoz képest 31.235-tel csökkent a közalkalmazottak száma.A közalkalmazottak 63,9 százaléka - 814.590 személy, 1924-gyel kevesebb, mint januárban - a központi közigazgatásban…
70 milliárdot hozott az uniós tagságunk - hol a pénz?
Képzeljük el, ha nincs Dragnea, ha az RMDSZ nem folyton kormányzati pozíciókról tárgyal Bukarestben, hanem izomból ráfekszik az uniós források lehívására, és nem engedi, hogy Hargita megye Teleorman megyével kerüljön egy szintre az uniós forrásfelhasználás tekintetében – mert volt ilyen időszakunk is. Ez a vonat azonban elment, és nem kár érte: ezek a fejlesztési pénzek pontosan olyanok voltak, ahogy írtam: ingyenpénzek.