Ha vasárnap van, hadd mutassak be nektek egy különleges kolostort. A Bogdana-kolostort Radócon.
A „Szent Miklós” (Bogdana) templomot Moldva legrégebbi kőből épült egyházi építményének tartják, amelyet I. Bogdan Vodă, a moldvai feudális állam alapítója építtetett.
A Bogdana-kolostor a moldvai feudális állam kialakulásának időszakából származik. Eredetileg a templom építési helye évszázados erdők közepén feküdt. A „Szent Miklós” templomot I. Bogdan Vodă (1359–1365) építtette a 14. század második felében, hálaként Istennek a Kárpátok keleti oldalán, Moldvában egy szabad és független állam megalapozásáért vívott csatákban elért győzelmekért. Ő választotta ezt a templomot uralkodói temetkezési helyül mind magának, mind családja utódainak; itt temették el a moldvai uralkodókat Alexandru cel Bun idejéig, valamint a uralkodó családok rokonait is.
A templom az idők folyamán kiemelkedő történelmi, vallási és kulturális szerepet töltött be. Alexandru cel Bun uralkodása alatt (1400–1432) a templom püspöki székhely lett, a radóci püspökök pedig a kolostor területén laktak.
1479 és 1482 között Stefan cel Mare hat moldvai uralkodó sírjára gyönyörűen faragott sírköveket helyezett el, amelyeket a szokásos fonott mintázat díszített, és amelyek mindegyike más-más volt, valamint szláv nyelvű feliratokkal voltak ellátva. A templom bejáratánál található egy III. Bogdan idejéből (1517) származó felirat. Ő 800 zlotyt ajándékozott a kolostornak, a radóci püspökök pedig kötelezték magukat, hogy a uralkodó életében minden vasárnap este, egy parasztást, reggel pedig egy liturgiát tartanak. Halála után minden reggel liturgiát, este pedig parasztást kellett celebrálni a fejedelem lelkének üdvösségéért, amint azt egy 1517. december 8-án az oltár északkeleti falára, a proskomidia-fülke melletti résre elhelyezett kőtábla tanúsítja.
A templomot Alexandru Lăpușneanu uralkodása alatt restaurálták; ő 1559-ben zárt előcsarnokot építtetett a templom elé, és néhány ablak kereteit új, gótikus stílusúakra cseréltette.
1744-ben Varlaam püspök (1734–1745) nyomdát alapított, ahol számos egyházi könyvet nyomtatott, köztük az 1745-ös Ceaslovot is, amely ma is a kolostor gyűjteményében található. 1750-ben azonban, amikor Iacob Putneanul püspököt Moldva metropolitájává választották, a nyomdát Jászvásárba költöztették.
1775-ben Moldva északi részét a Habsburg Birodalom annektálta. 1781-ben harangtornyot építettek, de alig egy évvel később, 1782-ben a püspöki székhelyet Csernyivcibe helyezték át. Ezeknek a történelmi eseményeknek következtében 1783 nyarán a Bogdana-kolostort felszámolták, a „Szent Miklós” templomot plébániatemplommá alakították át, a templom körül álló cellák egy részét lebontották, másik részét pedig az itt állomásozó osztrák helyőrség lovainak istállójává alakították át. 1876-ban itt épült fel egy plébániaház.
1918-ban, amikor Bukovina a Román Királyság részévé vált, a Bogdana-kolostort nem állították helyre, a „Szent Miklós” templom pedig plébániatemplom maradt a 20. század utolsó évtizedeiig, amikor a kommunista rezsim bezárta, mivel történelmi műemléknek minősítették.
1992. december 6-án a Bogdana-kolostort Pimen Zainea szucsevai és radóci érsek szerzetesközösséggel újjáalapította, és Teodor Pavlo archimandritát nevezték ki apátnak. Ő 1996-ban elhunyt, helyére Iustin Dragomir archimandritát választották apátnak.
Mindenkinek áldott vasárnapot kívánok!
Gesta-ajánló:
Szele Tamás: Trump és a pénzecskék
Donald Trump megtalálta a módját annak, hogy áruba bocsássa, szó szerint monetizálja az amerikai elnök tisztségének tekintélyét. Viszont, mivel eladta, ne csodálkozzon, hogy ez a tekintély már nincs meg.
Lesz-e rendszerváltás a romániai magyar politikában? Ha lesz, milyen lesz?
Nem mi válunk bűnössé ilyenkor, hogy teret adunk a meg nem tért báránynak, aki bőrét levedlve bármikor újra farkassá változik, ha a hatalom közelébe kerül, vagy visszakerül? Hogyan számolunk el közösségi lelkiismeretünkkel, ha azoknak adunk hatalmat – legyen az médiabeli, közösségi, bármilyen és bármekkora –, akik pont azok elnyomásából éltek olyan jól, akiknek az érdekében rendszerváltást tervezünk? Nem érzi senki az ebben megbúvó óriási erkölcsi bűnt? Nem másért, csak a magyar történelem bővelkedik az ehhez hasonló jelenségekben, nem menve túl messzire: még ma is úgy éljük erdélyi magyar mindennapjainkat, mintha egypárti rendszer lenne, mert az is van. Mindez elvezet egy mélyebb, társadalmi-etikai kérdéshez is. Itt érdemes megemlítenem a „határhelyzet" (Grenzsituation) fogalmát, amely Karl Jaspers egzisztencialista filozófiájából származik – olyan pillanatokra utal, amikor az ember szembekerül a halállal, a szenvedéssel, a bűnnel vagy a véletlennel, és ezekben a helyzetekben derül ki igazán, milyen erkölcsi szubsztanciája van.
Szele Tamás: A szentpétervári banánkirályok
Putyintól alig két-három kézfogásnyira már kokaincsempészeket és banánkirályokat találunk.
Bolojan felemás reformjai: csökken a budzsétárok száma, de nem eléggé
Idén áprilisban 1.274.999 közalkalmazottat tartottak nyilván Romániában, 5306-tal kevesebbet, mint januárban - derül ki a pénzügyminisztérium honlapján szombaton közzétett adatokból. Márciushoz képest 2462-vel, tavaly áprilishoz képest 31.235-tel csökkent a közalkalmazottak száma.A közalkalmazottak 63,9 százaléka - 814.590 személy, 1924-gyel kevesebb, mint januárban - a központi közigazgatásban…
70 milliárdot hozott az uniós tagságunk - hol a pénz?
Képzeljük el, ha nincs Dragnea, ha az RMDSZ nem folyton kormányzati pozíciókról tárgyal Bukarestben, hanem izomból ráfekszik az uniós források lehívására, és nem engedi, hogy Hargita megye Teleorman megyével kerüljön egy szintre az uniós forrásfelhasználás tekintetében – mert volt ilyen időszakunk is. Ez a vonat azonban elment, és nem kár érte: ezek a fejlesztési pénzek pontosan olyanok voltak, ahogy írtam: ingyenpénzek.