Bogdana kolostor, Radóc

Ha vasárnap van, hadd mutassak be nektek egy különleges kolostort. A Bogdana-kolostort Radócon.

A „Szent Miklós” (Bogdana) templomot Moldva legrégebbi kőből épült egyházi építményének tartják, amelyet I. Bogdan Vodă, a moldvai feudális állam alapítója építtetett.

A Bogdana-kolostor a moldvai feudális állam kialakulásának időszakából származik. Eredetileg a templom építési helye évszázados erdők közepén feküdt. A „Szent Miklós” templomot I. Bogdan Vodă (1359–1365) építtette a 14. század második felében, hálaként Istennek a Kárpátok keleti oldalán, Moldvában egy szabad és független állam megalapozásáért vívott csatákban elért győzelmekért. Ő választotta ezt a templomot uralkodói temetkezési helyül mind magának, mind családja utódainak; itt temették el a moldvai uralkodókat Alexandru cel Bun idejéig, valamint a uralkodó családok rokonait is.

A templom az idők folyamán kiemelkedő történelmi, vallási és kulturális szerepet töltött be. Alexandru cel Bun uralkodása alatt (1400–1432) a templom püspöki székhely lett, a radóci püspökök pedig a kolostor területén laktak.

1479 és 1482 között Stefan cel Mare hat moldvai uralkodó sírjára gyönyörűen faragott sírköveket helyezett el, amelyeket a szokásos fonott mintázat díszített, és amelyek mindegyike más-más volt, valamint szláv nyelvű feliratokkal voltak ellátva. A templom bejáratánál található egy III. Bogdan idejéből (1517) származó felirat. Ő 800 zlotyt ajándékozott a kolostornak, a radóci püspökök pedig kötelezték magukat, hogy a uralkodó életében minden vasárnap este, egy parasztást, reggel pedig egy liturgiát tartanak. Halála után minden reggel liturgiát, este pedig parasztást kellett celebrálni a fejedelem lelkének üdvösségéért, amint azt egy 1517. december 8-án az oltár északkeleti falára, a proskomidia-fülke melletti résre elhelyezett kőtábla tanúsítja.

A templomot Alexandru Lăpușneanu uralkodása alatt restaurálták; ő 1559-ben zárt előcsarnokot építtetett a templom elé, és néhány ablak kereteit új, gótikus stílusúakra cseréltette.

1744-ben Varlaam püspök (1734–1745) nyomdát alapított, ahol számos egyházi könyvet nyomtatott, köztük az 1745-ös Ceaslovot is, amely ma is a kolostor gyűjteményében található. 1750-ben azonban, amikor Iacob Putneanul püspököt Moldva metropolitájává választották, a nyomdát Jászvásárba költöztették.

1775-ben Moldva északi részét a Habsburg Birodalom annektálta. 1781-ben harangtornyot építettek, de alig egy évvel később, 1782-ben a püspöki székhelyet Csernyivcibe helyezték át. Ezeknek a történelmi eseményeknek következtében 1783 nyarán a Bogdana-kolostort felszámolták, a „Szent Miklós” templomot plébániatemplommá alakították át, a templom körül álló cellák egy részét lebontották, másik részét pedig az itt állomásozó osztrák helyőrség lovainak istállójává alakították át. 1876-ban itt épült fel egy plébániaház.

1918-ban, amikor Bukovina a Román Királyság részévé vált, a Bogdana-kolostort nem állították helyre, a „Szent Miklós” templom pedig plébániatemplom maradt a 20. század utolsó évtizedeiig, amikor a kommunista rezsim bezárta, mivel történelmi műemléknek minősítették.

1992. december 6-án a Bogdana-kolostort Pimen Zainea szucsevai és radóci érsek szerzetesközösséggel újjáalapította, és Teodor Pavlo archimandritát nevezték ki apátnak. Ő 1996-ban elhunyt, helyére Iustin Dragomir archimandritát választották apátnak.

Mindenkinek áldott vasárnapot kívánok!