Botosáni Római Katolikus templom

Ha vasárnap van, bemutatok egy templomot, amely valószínűleg sok olvasó számára kevésbé ismert: a botosáni „Szent János Keresztelő születése” római-katolikus templomot.

Az első feljegyzés a botosáni katolikusokról a Horlești plébánia régi anyakönyvében található, ahol egy 1781. december 8-i keresztelés szerepel „Butuszan”-ban. 1784. november 14-én is rögzítettek egy keresztelést, de mindkettőt áthúzták, és melléjük azt írták: „átkerültek a botosáni plébániára”.

Ioan-Filip Paroni püspök idején (1811–1825) levelezéséből kitűnik, hogy Botosánban létezett a katolikus közösség tulajdonában lévő telek, és hogy ezt a telket a hívek gondatlansága miatt elvesztették. Annak érdekében, hogy ne vesszen el a botosáni katolikus közösség létezésének hagyománya, ugyanaz a püspök évente többször is elküldött egy papot Iașiból, hogy misét tartson az akkor Botosánban élő 15 katolikus család számára.

Az észak-moldovai erdőgazdálkodás megkezdése számos katolikus örményt, valamint sok lengyelt vonzott ide. A jászvásári katolikus egyházmegye levéltárában található dokumentumokból kitűnik, hogy a katolikus örményeknek volt egy saját papjuk is, Ambrosius Wolski atya, aki ferences szerzetes volt. Ugyanezekből a dokumentumokból megtudjuk, hogy egy másik, egyszerűen csak Cajetanus néven említett lengyel pap templomot akart építeni Botosánban, de a misszió prefektusa nem segítette ebben. A helyi hagyomány szerint ebben az időben Botosánban volt egy kápolna a régi katolikus temetőben, és itt tartották a szentmiséket, amikor a pap Botosánba érkezett. A misszió vezetője, Carol Magni atya 1836-ban sikerült kápolnát építenie Botosánban.

A botosáni templom építése a mai helyén, a régi katolikus temetőben álló egykori kápolna helyén 1846-ban kezdődött, Ioan Botezătorul Dornseiffer plébános gondozásában. Az építkezéshez számos településen, sőt külföldön is adománygyűjtést szerveztek. I. Ferenc osztrák császár 500 florint adományozott a megváltási alapból. 1847. november 3-án Paul Sardi püspök szentelte fel a templomot, két jászvásári pap és egy szucsávai örmény-katolikus pap közreműködésével.

A Vereşti–Botoşani vasútvonal 1872-es megnyitását követően a katolikusok száma a vasútállomások műszaki és adminisztratív személyzetének érkezésével megnőtt, és ennek következtében a templom már nem volt elég tágas. A templomot két oldalsó hajóval bővítették, és az egész épületet neogótikus stílusra alakították át, amely ma is megmaradt. A templomot egy ideig jezsuita papok irányították.

A zavaros 1940-es években a német származású lakosság hazatelepítése jelentősen csökkentette a botosáni katolikus közösség létszámát, de később a hívők száma ismét növekedett, miután a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozásoknál dolgozó katolikus munkások letelepedtek itt.

2020. december 31-én Botosánban 181 katolikus család élt, összesen 390 hívővel.

Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek!