Botosáni Római Katolikus templom

Ha vasárnap van, bemutatok egy templomot, amely valószínűleg sok olvasó számára kevésbé ismert: a botosáni „Szent János Keresztelő születése” római-katolikus templomot.

Az első feljegyzés a botosáni katolikusokról a Horlești plébánia régi anyakönyvében található, ahol egy 1781. december 8-i keresztelés szerepel „Butuszan”-ban. 1784. november 14-én is rögzítettek egy keresztelést, de mindkettőt áthúzták, és melléjük azt írták: „átkerültek a botosáni plébániára”.

Ioan-Filip Paroni püspök idején (1811–1825) levelezéséből kitűnik, hogy Botosánban létezett a katolikus közösség tulajdonában lévő telek, és hogy ezt a telket a hívek gondatlansága miatt elvesztették. Annak érdekében, hogy ne vesszen el a botosáni katolikus közösség létezésének hagyománya, ugyanaz a püspök évente többször is elküldött egy papot Iașiból, hogy misét tartson az akkor Botosánban élő 15 katolikus család számára.

Az észak-moldovai erdőgazdálkodás megkezdése számos katolikus örményt, valamint sok lengyelt vonzott ide. A jászvásári katolikus egyházmegye levéltárában található dokumentumokból kitűnik, hogy a katolikus örményeknek volt egy saját papjuk is, Ambrosius Wolski atya, aki ferences szerzetes volt. Ugyanezekből a dokumentumokból megtudjuk, hogy egy másik, egyszerűen csak Cajetanus néven említett lengyel pap templomot akart építeni Botosánban, de a misszió prefektusa nem segítette ebben. A helyi hagyomány szerint ebben az időben Botosánban volt egy kápolna a régi katolikus temetőben, és itt tartották a szentmiséket, amikor a pap Botosánba érkezett. A misszió vezetője, Carol Magni atya 1836-ban sikerült kápolnát építenie Botosánban.

A botosáni templom építése a mai helyén, a régi katolikus temetőben álló egykori kápolna helyén 1846-ban kezdődött, Ioan Botezătorul Dornseiffer plébános gondozásában. Az építkezéshez számos településen, sőt külföldön is adománygyűjtést szerveztek. I. Ferenc osztrák császár 500 florint adományozott a megváltási alapból. 1847. november 3-án Paul Sardi püspök szentelte fel a templomot, két jászvásári pap és egy szucsávai örmény-katolikus pap közreműködésével.

A Vereşti–Botoşani vasútvonal 1872-es megnyitását követően a katolikusok száma a vasútállomások műszaki és adminisztratív személyzetének érkezésével megnőtt, és ennek következtében a templom már nem volt elég tágas. A templomot két oldalsó hajóval bővítették, és az egész épületet neogótikus stílusra alakították át, amely ma is megmaradt. A templomot egy ideig jezsuita papok irányították.

A zavaros 1940-es években a német származású lakosság hazatelepítése jelentősen csökkentette a botosáni katolikus közösség létszámát, de később a hívők száma ismét növekedett, miután a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozásoknál dolgozó katolikus munkások letelepedtek itt.

2020. december 31-én Botosánban 181 katolikus család élt, összesen 390 hívővel.

Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek!

Gesta-ajánló:

Szele Tamás: Trump és a pénzecskék

Szele Tamás: Trump és a pénzecskék

Donald Trump megtalálta a módját annak, hogy áruba bocsássa, szó szerint monetizálja az amerikai elnök tisztségének tekintélyét. Viszont, mivel eladta, ne csodálkozzon, hogy ez a tekintély már nincs meg.

zona
Lesz-e rendszerváltás a romániai magyar politikában? Ha lesz, milyen lesz?

Lesz-e rendszerváltás a romániai magyar politikában? Ha lesz, milyen lesz?

Nem mi válunk bűnössé ilyenkor, hogy teret adunk a meg nem tért báránynak, aki bőrét levedlve bármikor újra farkassá változik, ha a hatalom közelébe kerül, vagy visszakerül? Hogyan számolunk el közösségi lelkiismeretünkkel, ha azoknak adunk hatalmat – legyen az médiabeli, közösségi, bármilyen és bármekkora –, akik pont azok elnyomásából éltek olyan jól, akiknek az érdekében rendszerváltást tervezünk? Nem érzi senki az ebben megbúvó óriási erkölcsi bűnt? Nem másért, csak a magyar történelem bővelkedik az ehhez hasonló jelenségekben, nem menve túl messzire: még ma is úgy éljük erdélyi magyar mindennapjainkat, mintha egypárti rendszer lenne, mert az is van. Mindez elvezet egy mélyebb, társadalmi-etikai kérdéshez is. Itt érdemes megemlítenem a „határhelyzet" (Grenzsituation) fogalmát, amely Karl Jaspers egzisztencialista filozófiájából származik – olyan pillanatokra utal, amikor az ember szembekerül a halállal, a szenvedéssel, a bűnnel vagy a véletlennel, és ezekben a helyzetekben derül ki igazán, milyen erkölcsi szubsztanciája van.

ugar
Szele Tamás: A szentpétervári banánkirályok

Szele Tamás: A szentpétervári banánkirályok

Putyintól alig két-három kézfogásnyira már kokaincsempészeket és banánkirályokat találunk.

zona
Bolojan felemás reformjai: csökken a budzsétárok száma, de nem eléggé

Bolojan felemás reformjai: csökken a budzsétárok száma, de nem eléggé

Idén áprilisban 1.274.999 közalkalmazottat tartottak nyilván Romániában, 5306-tal kevesebbet, mint januárban - derül ki a pénzügyminisztérium honlapján szombaton közzétett adatokból. Márciushoz képest 2462-vel, tavaly áprilishoz képest 31.235-tel csökkent a közalkalmazottak száma.A közalkalmazottak 63,9 százaléka - 814.590 személy, 1924-gyel kevesebb, mint januárban - a központi közigazgatásban…

ugar
70 milliárdot hozott az uniós tagságunk - hol a pénz?

70 milliárdot hozott az uniós tagságunk - hol a pénz?

Képzeljük el, ha nincs Dragnea, ha az RMDSZ nem folyton kormányzati pozíciókról tárgyal Bukarestben, hanem izomból ráfekszik az uniós források lehívására, és nem engedi, hogy Hargita megye Teleorman megyével kerüljön egy szintre az uniós forrásfelhasználás tekintetében – mert volt ilyen időszakunk is. Ez a vonat azonban elment, és nem kár érte: ezek a fejlesztési pénzek pontosan olyanok voltak, ahogy írtam: ingyenpénzek.

ugar