Ha vasárnap van, bemutatok egy templomot, amely valószínűleg sok olvasó számára kevésbé ismert: a botosáni „Szent János Keresztelő születése” római-katolikus templomot.
Az első feljegyzés a botosáni katolikusokról a Horlești plébánia régi anyakönyvében található, ahol egy 1781. december 8-i keresztelés szerepel „Butuszan”-ban. 1784. november 14-én is rögzítettek egy keresztelést, de mindkettőt áthúzták, és melléjük azt írták: „átkerültek a botosáni plébániára”.
Ioan-Filip Paroni püspök idején (1811–1825) levelezéséből kitűnik, hogy Botosánban létezett a katolikus közösség tulajdonában lévő telek, és hogy ezt a telket a hívek gondatlansága miatt elvesztették. Annak érdekében, hogy ne vesszen el a botosáni katolikus közösség létezésének hagyománya, ugyanaz a püspök évente többször is elküldött egy papot Iașiból, hogy misét tartson az akkor Botosánban élő 15 katolikus család számára.
Az észak-moldovai erdőgazdálkodás megkezdése számos katolikus örményt, valamint sok lengyelt vonzott ide. A jászvásári katolikus egyházmegye levéltárában található dokumentumokból kitűnik, hogy a katolikus örményeknek volt egy saját papjuk is, Ambrosius Wolski atya, aki ferences szerzetes volt. Ugyanezekből a dokumentumokból megtudjuk, hogy egy másik, egyszerűen csak Cajetanus néven említett lengyel pap templomot akart építeni Botosánban, de a misszió prefektusa nem segítette ebben. A helyi hagyomány szerint ebben az időben Botosánban volt egy kápolna a régi katolikus temetőben, és itt tartották a szentmiséket, amikor a pap Botosánba érkezett. A misszió vezetője, Carol Magni atya 1836-ban sikerült kápolnát építenie Botosánban.
A botosáni templom építése a mai helyén, a régi katolikus temetőben álló egykori kápolna helyén 1846-ban kezdődött, Ioan Botezătorul Dornseiffer plébános gondozásában. Az építkezéshez számos településen, sőt külföldön is adománygyűjtést szerveztek. I. Ferenc osztrák császár 500 florint adományozott a megváltási alapból. 1847. november 3-án Paul Sardi püspök szentelte fel a templomot, két jászvásári pap és egy szucsávai örmény-katolikus pap közreműködésével.
A Vereşti–Botoşani vasútvonal 1872-es megnyitását követően a katolikusok száma a vasútállomások műszaki és adminisztratív személyzetének érkezésével megnőtt, és ennek következtében a templom már nem volt elég tágas. A templomot két oldalsó hajóval bővítették, és az egész épületet neogótikus stílusra alakították át, amely ma is megmaradt. A templomot egy ideig jezsuita papok irányították.
A zavaros 1940-es években a német származású lakosság hazatelepítése jelentősen csökkentette a botosáni katolikus közösség létszámát, de később a hívők száma ismét növekedett, miután a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozásoknál dolgozó katolikus munkások letelepedtek itt.
2020. december 31-én Botosánban 181 katolikus család élt, összesen 390 hívővel.
Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek!
Gesta-ajánló:
Bumm a fejbe: Irán kilőtte az amerikai rakétavédelem „agyát”
Van abban valami egészen huszonegyedik századi, amikor az ember épít egy körülbelül félmilliárd dolláros radart azért, hogy észrevegye a felé repülő ballisztikus rakétákat, majd az ellenség fogja magát, odaküld valamit – rakétát vagy drónt, ezt a mai napig nem sikerült teljes bizonyossággal tisztázni – és kilövi magát a radart.
Putyin nyári hadjárata Európa ellen - a támadások nem teljes listája
Szóval, ez még csak nem is a teljes lista. Nem tudjuk, hány felderítő műveletet nem vettünk észre, hány kibertámadás maradt rejtve a nyilvánosság elől, hány szabotázst könyveltünk el balesetként, hány hamis történet eredetét nem sikerült visszafejteni, és hány olyan művelet előkészítése zajlik most, amelyről csak hónapokkal vagy évekkel később fogjuk megtudni, mi volt. Azt viszont már most tudjuk, hogy a Kreml egyik legfontosabb európai erőforrása nem valamely titkos fegyver, hanem a következmények hiánya. Miközben Ukrajna valódi rakétákat kap valódi városokra, Európa még mindig gyakran úgy viselkedik, mintha a megfelelő válasz egy újabb elemzés, egy újabb diplomáciai tiltakozás és egy újabb gondosan megfogalmazott közlemény volna.
Szele Tamás: Európa és a klímaváltozás
Ha képesek vagyunk közösen megbirkózni a klímaváltozás következményeivel, nincs ellenség, amely megállhatna Európával szemben. És aki akár rémhírek terjesztésével is akadályozza ezt: az nem csak a hazájának, de az egész Uniónak is az ellensége.
Az orosz „atombomba”, amely nem létezett – Kisinyov szétverte Moszkva Cobasna-legendáját
Van Transznisztriában, alig néhány kilométerre az ukrán határtól egy szovjet lőszerraktár, amelyről több mint húsz éve azt mesélik Moldovának és a nagyvilágnak, hogy ha az egyszer felrobban, akkor nagyjából vége mindennek. Hiroshima, földrengés, regionális ökológiai katasztrófa, tízezrével veszélyeztetett emberek – az évtizedek során minden előkerült, ami egy rendes apokalipszishez szükséges,…
Anatol Șalaru: Oroszország káoszt akar teremteni Európában, és ehhez a szabotázstól sem riad vissza
Vitalie Cojocari vendége volt Anatol Șalaru, Moldova korábbi védelmi minisztere, akivel az orosz hibrid hadviseléstől és az Európában végrehajtott vagy előkészített szabotázsakcióktól kezdve a cobasnai lőszerraktáron és egy esetleges újabb orosz mozgósításon keresztül egészen az ukrajnai háború katonai és belpolitikai helyzetéig jut el a beszélgetés. Șalaru több ponton keményen fogalmaz, és az…