Egy különleges múzeumba invitállak benneteket: a Karácsonkői Cucuteni Eneolitikus Művészeti Múzeumba.
A Cucuteni-Trypillia civilizációt hivatalosan felvették az UNESCO transznacionális jelöltlistájára, ami a világörökségi listára való felvételhez szükséges előfeltétel. Ezt a mintegy 7000 évvel ezelőtti civilizációt Európa egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb őskori kultúrájának tartják. Lenyűgöző, több mint 200 000 négyzetkilométernyi területen terjeszkedett, a Kárpátok keleti részétől a Dnyeper folyón túlra, olyan közösségeket egyesítve, amelyek közös hagyományokat, hiedelmeket és technológiákat osztottak meg egymással, ami abban a korszakban ritkaságnak számított.
E civilizáció emberei lenyűgöző méretű településeket építettek, amelyek közül néhány több mint 100 hektáron terült el, és több mint 1 000 lakóépületet foglalt magában. A magas szintű szervezettség és tervezés miatt sok kutató ezeket valódi „proto-városoknak” tekinti.
A Cucuteni-Trypillia-kultúra egyik leglátványosabb vívmánya a festett kerámia volt. A bonyolult geometriai motívumokkal díszített, művészileg kiemelkedő minőségben készült edények felkeltették a szakértők figyelmét szerte a világon. A Cucuteni-civilizáció azonban továbbra is számos rejtélyt őriz: a szimbólumok jelentésétől és az antropomorf agyagfigurák szerepétől kezdve a temetők szinte teljes hiányáig, valamint a kultúra a bronzkor elején bekövetkezett eltűnésének okáig.
Ha szeretnétek megtekinteni ezeket a díszített kerámiaedényeket vagy agyagfigurákat, akkor látogassatok el a Cucuteni Eneolitikus Művészeti Múzeumba. A múzeumot 2005. június 24-én, Karácsonkő város napján avatták fel, a Cucuteni-kultúra névadó lelőhelyének felfedezésének 120. évfordulója és a Történeti és Régészeti Múzeum alapításának 70. évfordulója alkalmából.
Gesta-ajánló:
Bumm a fejbe: Irán kilőtte az amerikai rakétavédelem „agyát”
Van abban valami egészen huszonegyedik századi, amikor az ember épít egy körülbelül félmilliárd dolláros radart azért, hogy észrevegye a felé repülő ballisztikus rakétákat, majd az ellenség fogja magát, odaküld valamit – rakétát vagy drónt, ezt a mai napig nem sikerült teljes bizonyossággal tisztázni – és kilövi magát a radart.
Putyin nyári hadjárata Európa ellen - a támadások nem teljes listája
Szóval, ez még csak nem is a teljes lista. Nem tudjuk, hány felderítő műveletet nem vettünk észre, hány kibertámadás maradt rejtve a nyilvánosság elől, hány szabotázst könyveltünk el balesetként, hány hamis történet eredetét nem sikerült visszafejteni, és hány olyan művelet előkészítése zajlik most, amelyről csak hónapokkal vagy évekkel később fogjuk megtudni, mi volt. Azt viszont már most tudjuk, hogy a Kreml egyik legfontosabb európai erőforrása nem valamely titkos fegyver, hanem a következmények hiánya. Miközben Ukrajna valódi rakétákat kap valódi városokra, Európa még mindig gyakran úgy viselkedik, mintha a megfelelő válasz egy újabb elemzés, egy újabb diplomáciai tiltakozás és egy újabb gondosan megfogalmazott közlemény volna.
Szele Tamás: Európa és a klímaváltozás
Ha képesek vagyunk közösen megbirkózni a klímaváltozás következményeivel, nincs ellenség, amely megállhatna Európával szemben. És aki akár rémhírek terjesztésével is akadályozza ezt: az nem csak a hazájának, de az egész Uniónak is az ellensége.
Az orosz „atombomba”, amely nem létezett – Kisinyov szétverte Moszkva Cobasna-legendáját
Van Transznisztriában, alig néhány kilométerre az ukrán határtól egy szovjet lőszerraktár, amelyről több mint húsz éve azt mesélik Moldovának és a nagyvilágnak, hogy ha az egyszer felrobban, akkor nagyjából vége mindennek. Hiroshima, földrengés, regionális ökológiai katasztrófa, tízezrével veszélyeztetett emberek – az évtizedek során minden előkerült, ami egy rendes apokalipszishez szükséges,…
Anatol Șalaru: Oroszország káoszt akar teremteni Európában, és ehhez a szabotázstól sem riad vissza
Vitalie Cojocari vendége volt Anatol Șalaru, Moldova korábbi védelmi minisztere, akivel az orosz hibrid hadviseléstől és az Európában végrehajtott vagy előkészített szabotázsakcióktól kezdve a cobasnai lőszerraktáron és egy esetleges újabb orosz mozgósításon keresztül egészen az ukrajnai háború katonai és belpolitikai helyzetéig jut el a beszélgetés. Șalaru több ponton keményen fogalmaz, és az…