Since it’s Shabbat, let me introduce you to another synagogue in Romania: the Great Synagogue in Rădăuți.
The first synagogue in Rădăuți was built in 1830 by Eliahu Gewölb in the town center.
As the Jewish population in the town grew, the synagogues became too small, and in 1880, during Emperor Franz Joseph I’s visit to Rădăuți, a delegation of Jews asked for his support. They needed a plot of land to build a large synagogue. The emperor agreed, granting the Jewish community a plot of land in the city center, near the park.
Construction of the synagogue was delayed for several years due to disagreements between Orthodox and Modernist Jews regarding its design. While the Orthodox wanted the temple to be built in the traditional synagogue style, the modernists wanted a temple similar to the one in Chernivtsi, with a round dome on top. A compromise was eventually reached, and the temple was built in the style of the Chernivtsi Temple but with two twin towers instead of a dome. The west wing was reserved for women.
The temple was inaugurated on August 18, 1883, on Emperor Franz Joseph I’s birthday, with the first service celebrated by the city’s new chief rabbi, Yitzhak Kunstadt.
The Great Temple in Rădăuți was built in the Neo-Moorish style; it is a massive structure with two tall towers topped by domes, which give the building the appearance of an Orthodox cathedral. The main entrance is located beneath one of the three arches supported by four massive columns. The synagogue’s windows are circular and topped with arches. The interior features decorations in a blend of styles: Renaissance, Baroque, and Moorish.
The town of Rădăuți had chief rabbis who led the community’s religious activities. This role was held by Hirsch Shapiro (1861–1881), Yitzhak Rabin Kunstadt (1883–1909), Dr. Yaacov Hoffman (1912–1923), Dr. Yaacov Nacht (1925–1928), Dr. Shimshon Stein (1930–1932, 1933–1940), Yitzhak Rabinowitz (1932–1933), and Yisroel Hornick (1945–1947). The latter was the last chief rabbi of Rădăuți.
In the list of synagogues in Romania published in the work “Seventy Years of Existence. Six Hundred Years of Jewish Life in Romania. Forty Years of Partnership FEDROM–JOINT,” published by the Federation of Jewish Communities in Romania in 2008, it was noted that the Great Synagogue in Rădăuți was still in use.
In the fall of 1941, 91,845 Jews were deported from Bukovina on the orders of Ion Antonescu. As a result of the anti-Semitic policies of the regime in Bucharest, on October 15, 1941, 9,169 Jews from Rădăuți and the surrounding towns—men, women, and children—were forcibly sent to Transnistria. Many of them died there from epidemics, cold, or starvation.
May the memory of this tragedy remain alive as a warning to future generations!
Shabbat Shalom!
.jfif)
.jfif)
Gesta recommendations:
Porig alázva: 100 nap Tisza Erdélyben
Tarr Zoltán tulajdonképpen saját kormányát – és saját magát – alázta porig, amikor nemcsak leejtette a szappant az erdélyiek főnöke előtt, hanem le is hajolt érte. Mert igaz ugyan, hogy eszközként IS használt minket Viktor Orbán, de ne tegyünk úgy, mintha ez az erdélyi magyarok többségének akaratával szemben történt volna – nem, az erdélyi magyarok többsége akkor is, ma is Viktor Orbán rajongója, és hosszú története van annak, hogy ez miért alakult így, de ennek a történetnek nem az fog véget vetni, hogy Tarr Zoltán bocsánatért esedezik. Az már csak külön fűszer ebben a zagyva csemegeboltban, hogy Tarr Zoltánon kívül csakis RMDSZ-es vezetők voltak jelen az eseményen. Így esett meg az, hogy Tarr Zoltán bocsánatot kért Kelemen Hunortól, vagy épp Péter Ferenctől, Maros megye tanácselnökétől, aminél lejjebb aligha lehet süllyedni, de meggyőződésem, hogy az említett tulipános korifeusok is csak néztek, mint a moziban, mert ekkora önmegalázásra ők sem számítottak, cserébe viszont gondolták, hogy lesz valamiféle üzenet, hogy többet ne lopjanak a magyar adófizetők pénzén megvásárolt médiaintézményeket vagy egyebeket, úgy mint szálloda, repülőtér, sörgyár, de Tarr Zoltán jött, látta őket, és bocsánatot kért.
Călin Georgescu ideges, mert az elmúlt 20 év orosz befolyását vizsgálja az elnök
Van az a pillanat, amikor egy politikus reakciója érdekesebb annál, mint a hír amire reagál. Călin Georgescu esetében most nagyjából itt tartunk: a román elnöki hivatal közölte, hogy készül a régóta ígért jelentés a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésének hátteréről, csakhogy a dokumentum nem áll meg ennél az egyetlen választásnál. Húsz év orosz hibrid műveleteit és befolyását akarják…
Szele Tamás: A Gripen és a Facebook
Nagyjából összegyűjtöttem a várható véleményeket, melyek gang-szerte ismert hangadóktól (tehát gangadóktól), nyugalmazott útkaparóktól, ismert műköröm-szakértőktől és ébredő honfiaktól várhatóak.
Bumm a fejbe: Irán kilőtte az amerikai rakétavédelem „agyát”
Van abban valami egészen huszonegyedik századi, amikor az ember épít egy körülbelül félmilliárd dolláros radart azért, hogy észrevegye a felé repülő ballisztikus rakétákat, majd az ellenség fogja magát, odaküld valamit – rakétát vagy drónt, ezt a mai napig nem sikerült teljes bizonyossággal tisztázni – és kilövi magát a radart.
Putyin nyári hadjárata Európa ellen - a támadások nem teljes listája
Szóval, ez még csak nem is a teljes lista. Nem tudjuk, hány felderítő műveletet nem vettünk észre, hány kibertámadás maradt rejtve a nyilvánosság elől, hány szabotázst könyveltünk el balesetként, hány hamis történet eredetét nem sikerült visszafejteni, és hány olyan művelet előkészítése zajlik most, amelyről csak hónapokkal vagy évekkel később fogjuk megtudni, mi volt. Azt viszont már most tudjuk, hogy a Kreml egyik legfontosabb európai erőforrása nem valamely titkos fegyver, hanem a következmények hiánya. Miközben Ukrajna valódi rakétákat kap valódi városokra, Európa még mindig gyakran úgy viselkedik, mintha a megfelelő válasz egy újabb elemzés, egy újabb diplomáciai tiltakozás és egy újabb gondosan megfogalmazott közlemény volna.