Templul Mare din Rădăuți

Dacă este Shabbat, atunci hai să vă mai prezint o sinagogă din România, Templul Mare din Rădăuți.

Prima sinagogă din Rădăuți a fost construită în anul 1830 de către Eliahu Gewölb, în centrul orașului.

Ca urmare a creșterii numărului de evrei din oraș, sinagogile au devenit neîncăpătoare, iar în anul 1880, în timpul vizitei împăratului Franz Joseph I la Rădăuți, o delegație de evrei i-a solicitat sprijinul. Aveau nevoie de un teren pentru a construi o mare sinagogă. Împăratul și-a dat acordul punând la dispoziția comunității evreiești o parcelă de teren în centrul orașului, lângă parc.

Construcția templului a trenat mai mulți ani ca urmare a neînțelegerilor dintre evreii ortodocși și cei moderniști cu privire la proiectul acestuia.Dacă ortodocșii doreau ca templul să fie construit în stilul tradițional al sinagogilor, moderniștii voiau un templu asemănător cu cel din Cernăuți, cu o cupolă rotundă deasupra. În final s-a ajuns la un compromis, iar templul a fost construit în stilul Templului din Cernăuți dar cu două turnuri gemene în loc de cupolă. Femeilor le-a fost rezervată aripa de vest.

Inaugurarea templului a avut loc la 18 august 1883, de ziua de naștere a împăratului Franz Joseph I, prima slujbă fiind celebrată de către noul șef-rabin al orașului, Yitzhak Kunstadt.

Templul Mare din Rădăuți a fost construit în stil neo-maur, fiind o clădire masivă cu două turnuri înalte acoperite cu cupole care conferă clădirii aspectul unei catedrale ortodoxe. Intrarea principală se face pe sub una dintre cele trei arcade care se sprijină pe patru coloane masive. Ferestrele templului sunt circulare, terminate în arcade. Interiorul templului prezintă decorațiuni realizate într-un amestec de stiluri: Renaștere, baroc, maur.

Orașul Rădăuți a avut rabini-șefi care conduceau activitatea religioasă a comunității. Această funcție a fost îndeplinită de către Hirsch Shapiro (1861-1881), Yitzhak Rabin Kunstadt (1883-1909), dr. Yaacov Hoffman (1912-1923), dr. Yaacov Nacht (1925-1928), dr. Shimshon Stein (1930-1932, 1933-1940), Yitzhak Rabinowitz (1932-1933) și Yisroel Hornick (1945-1947). Acesta din urmă a fost ultimul șef-rabin din Rădăuți.

În lista sinagogilor din România publicată în lucrarea "Seventy years of existence. Six hundred years of Jewish life in Romania. Forty years of partnership FEDROM – JOINT", editată de Federația Comunităților Evreiești din România în anul 2008, se preciza că Templul Mare din Rădăuți era în funcțiune.

În toamna anului 1941, au fost deportați din Bucovina 91.845 de evrei, din ordinul lui Ion Antonescu. Ca urmare a politicii antisemite a regimului de la București, în ziua de 15 octombrie 1941 un numar de 9.169 evrei din Rădăuți și localitățile din jur, bărbați, femei, copii, au fost trimişi forţat în Transnistria. Mulți dintre ei au murit acolo din cauza epidemiilor, de frig sau de foame.

Fie ca memoria acestei tragedii să rămână vie ca un avertisment pentru generațiile viitoare!

Shabbat Shalom!

Gesta-ajánló:

Porig alázva: 100 nap Tisza Erdélyben

Porig alázva: 100 nap Tisza Erdélyben

Tarr Zoltán tulajdonképpen saját kormányát – és saját magát – alázta porig, amikor nemcsak leejtette a szappant az erdélyiek főnöke előtt, hanem le is hajolt érte. Mert igaz ugyan, hogy eszközként IS használt minket Viktor Orbán, de ne tegyünk úgy, mintha ez az erdélyi magyarok többségének akaratával szemben történt volna – nem, az erdélyi magyarok többsége akkor is, ma is Viktor Orbán rajongója, és hosszú története van annak, hogy ez miért alakult így, de ennek a történetnek nem az fog véget vetni, hogy Tarr Zoltán bocsánatért esedezik. Az már csak külön fűszer ebben a zagyva csemegeboltban, hogy Tarr Zoltánon kívül csakis RMDSZ-es vezetők voltak jelen az eseményen. Így esett meg az, hogy Tarr Zoltán bocsánatot kért Kelemen Hunortól, vagy épp Péter Ferenctől, Maros megye tanácselnökétől, aminél lejjebb aligha lehet süllyedni, de meggyőződésem, hogy az említett tulipános korifeusok is csak néztek, mint a moziban, mert ekkora önmegalázásra ők sem számítottak, cserébe viszont gondolták, hogy lesz valamiféle üzenet, hogy többet ne lopjanak a magyar adófizetők pénzén megvásárolt médiaintézményeket vagy egyebeket, úgy mint szálloda, repülőtér, sörgyár, de Tarr Zoltán jött, látta őket, és bocsánatot kért.

ugar
Călin Georgescu ideges, mert az elmúlt 20 év orosz befolyását vizsgálja az elnök

Călin Georgescu ideges, mert az elmúlt 20 év orosz befolyását vizsgálja az elnök

Van az a pillanat, amikor egy politikus reakciója érdekesebb annál, mint a hír amire reagál. Călin Georgescu esetében most nagyjából itt tartunk: a román elnöki hivatal közölte, hogy készül a régóta ígért jelentés a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésének hátteréről, csakhogy a dokumentum nem áll meg ennél az egyetlen választásnál. Húsz év orosz hibrid műveleteit és befolyását akarják…

ugar
Szele Tamás: A Gripen és a Facebook

Szele Tamás: A Gripen és a Facebook

Nagyjából összegyűjtöttem a várható véleményeket, melyek gang-szerte ismert hangadóktól (tehát gangadóktól), nyugalmazott útkaparóktól, ismert műköröm-szakértőktől és ébredő honfiaktól várhatóak.

zona
Bumm a fejbe: Irán kilőtte az amerikai rakétavédelem „agyát”

Bumm a fejbe: Irán kilőtte az amerikai rakétavédelem „agyát”

Van abban valami egészen huszonegyedik századi, amikor az ember épít egy körülbelül félmilliárd dolláros radart azért, hogy észrevegye a felé repülő ballisztikus rakétákat, majd az ellenség fogja magát, odaküld valamit – rakétát vagy drónt, ezt a mai napig nem sikerült teljes bizonyossággal tisztázni – és kilövi magát a radart.

ugar
Putyin nyári hadjárata Európa ellen - a támadások nem teljes listája

Putyin nyári hadjárata Európa ellen - a támadások nem teljes listája

Szóval, ez még csak nem is a teljes lista. Nem tudjuk, hány felderítő műveletet nem vettünk észre, hány kibertámadás maradt rejtve a nyilvánosság elől, hány szabotázst könyveltünk el balesetként, hány hamis történet eredetét nem sikerült visszafejteni, és hány olyan művelet előkészítése zajlik most, amelyről csak hónapokkal vagy évekkel később fogjuk megtudni, mi volt. Azt viszont már most tudjuk, hogy a Kreml egyik legfontosabb európai erőforrása nem valamely titkos fegyver, hanem a következmények hiánya. Miközben Ukrajna valódi rakétákat kap valódi városokra, Európa még mindig gyakran úgy viselkedik, mintha a megfelelő válasz egy újabb elemzés, egy újabb diplomáciai tiltakozás és egy újabb gondosan megfogalmazott közlemény volna.

ugar